2011. szeptember 28., szerda

ki a frász ez a lány?

Régi önmagamra már csak annyiban hasonlítok, hogy szeretem a harsány színeket, főleg a hajamban...
Mindig büszke voltam arra, hogy ha kell ha nem bent voltam a suliban (főiskola, harmadév perpill) és minden vizsgám négyes-ötös volt.
Mindig büszke voltam arra, hogy habár rengeteg gyógyszerrel próbáltak tömni az orvosok 11 éves korom óta, nem szoktam rá, megpróbáltam nem foglalkozni vele, ha nagyon muszáj volt, akkor szedtem, de inkább kevesebbet, mint annyit, amennyi elő volt írva.
Mindig büszke voltam arra, hogy nem ittam alkoholt (ugyanis képtelen vagyok berúgni - annyi történik, hogy fáj a fejem, de se jobb se rosszabb hangulatom nem lesz tőle, nem botlok meg, nem vagyok se hülye, se jópofa, se oldott, se szomorú, se semmi)
Mindig büszke voltam arra, hogy voltak hosszú távú, megvalósítható terveim.

Most szinte képtelen vagyok bejárni az iskolába. Félek az emberektől, szédülök, rosszul vagyok, nem tudok figyelni.
Perpill napi 10 db Xanax a javasolt adagom, illetve ha úgy látom jónak, akkor kevesebb. Általában elfogy a napi 10 (ha nem veszem be örjöngök, üvöltök, felváltva sírok majd minden átmenet nélkül nevetek, tépem a hajam akár nyilvánosság előtt is és megállás nélkül ki akarom nyírni magam, de mivel már odáig jutottam, hogy attól rettegek, hogy mi van, ha az élet után van még valami és folytatódik ez az átkozott szarság és én örökké ott fogok lebegni a semmiben... szóval ha esetleg ez lenne a szitu, akkor vajon jobban járok-e, de mivel nem tudom, ezért csak szanaszét kaszabolom a karomat)
Ráadásul átlag fél üveg alkohol mellett fogyasztom el jóízűen a kis keserű, rózsaszín pirulákat.
Csak rövid távú tervem maradt, ráadásul én feladtam. Pénteken megyek vissza a kórházba beszélgetésre, hogy mikor és melyik osztályra vesznek fel. Én nyílt lapokkal játszom. Vagy elárulják nekem az élet értelmét, azt a hatalmas titkot, vagy előbb-utóbb kinyírom magam. Volt már rá próbám, lett is belőle nagy ihajj-csuhajj, rendőrség, jogi intézkedés pszichiátria meg minden, hát azt elbasztam. Legközelebb nem leszek ilyen szerencsétlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése